EU KULT

EU KULT

István hódított!

2015. augusztus 24. - keresztespal

Időpont: 2015. 08. 22. 21:00

Helyszín: Tápióság, Pest megye

Esemény: István, a király rockopera élőben

Egy telefon beszélgetéssel kezdődött, miután "kicsit furcsa hangulatban" álltam fel a TV elől az István, a király rockopera újabb bemutatása után. Egy szintén zenész, színházi ember barátommal próbáltunk nagyon magvas gondolatokkal bombázni egymást a látottak hallottak után. Nem sikerült semmi érdemlegeset találnunk a "NAGYOK" előadásában, így eldöntöttük: erről nincs mit írni... Azzal zártuk beszélgetésünket, hogy van egy ismerőse, akinek az ismerősének a valakije említette, hogy egy vidéki alkalmi csapat Tápióságon augusztus 22-én élőben fogja előadni a rockoperát. Azonnal a Forma 1 effektus jutott eszembe... Lássunk valami nagy balesetet élőben...

Negyven perc autózás után értünk a kicsiny Pest megyei faluba. Már a "bejáratnál" szembesültünk a ténnyel, hogy itt vidéken is "éhesek" a kultúrára. (Nem gondoltuk, hogy a falunappal egybekötött előadás megmozgatja a helyieket és a környékbeli települések lakosait. Már itt is tévedtünk.) Maga a helyszín csodálatos. Isten is ( pontosabban Szirmay gróf) rendezvény helyszínnek teremtette. Volt már itt idén motoros fesztivál, tuning találkozó, rétes fesztivál, lovas nap... Vagyis zajlik az élet ebben az alig 2000 fős falucskában. 

A nézőtér este kilencre teljesen megtelt. Ránézésre 2000 (!) fölötti volt a létszám. Ez már kicsit szíven ütött, és kezdtem reménykedni, hogy talán itt tudnak már valamit az emberek. Aztán megláttuk a színpadot. Nagy volt... Olyan Istvánhoz méltó. Mire jó helyet találtunk, a zenekar már a helyén állt és felcsendült a jól ismert "Nyitány", ahogy ezt kell is. Közben "szakmai" szemmel már vizsgáltam a zenekar felállását. Hagyományos rock zenekar, zongora kísérettel. A hangzás már a "Te kit választanál" dalnál sokat elárult. Lehet jó lesz ez! Aztán jött sorban a többi, jól ismert, agyon hallgatott "sláger". Kezdtem észrevenni magamon, hogy élvezem. Az olykor-olykor becsúszott hamiskás énekhangok sem tudták elvenni a kedvem az előadástól. Próbáltam megfejteni miért jó ez? A zenekar "egyben" volt. A zongora mögött, valószínű komolyzenei tanulmányokkal rendelkező tanárnő játéka hibátlan pontosságú volt, a helyi rock zenekar végig koncentrálva az énekeseket figyelve, hozzájuk igazodva játszott. (Azért szerencsére nem vetkőzték le "rocker" mivoltukat és a "Szállj fel szabad madár" vagy az "Áldozatunk fogatjátok" egy kis "handbangel" megtűzdelve érkezett. Az énekeseken látszott a felkészülés. De ami még ennél is fontosabb, az a tűz, ami bennük volt! Kivétel nélkül elhittem, amiről énekelnek! És az előadás felétől, már nem is tudtam azon gondolkodni, hogy mit kell majd írnom! Csak élveztem. Ugyanúgy, ahogy a színpadon állók és a körülöttem álló tömeg is! 

Ezért is döntöttem úgy, hogy semmi szakmaizgatást nem nézek, csak átadom magam az élménynek, amit még valamikor évekkel ezelőtt éreztem, és azt hittem, hogy soha többé nem élhetem ezt át. Itt ezen az estén nem a profizmustól ájultak el az emberek. Nem a méregdrága show elemekkel megtűzdelt színpadképtől. Egyszerűen, őszinte volt, hiteles, hibátlan, merész, lelkes, színvonalas, alázatos, szeretettel teljes, tüzes... 

Nem történt baleset... Akiknek megadatott, hogy láthatták, egy életre szóló élménnyel távozhattak. És reménnyel! Én is reménykedem, hogy ez nem egyszeri alkalom volt. A kérdés csak annyi: vajon ez megismételhető? 

(keresztesp)

süti beállítások módosítása